Moha település

Moha település a Móri-árokban, a Gaja-patak mentén fekszik. A legközelebbi város Székesfehérvár, 9 kilométerre. A település főutcája a 8203-as út, de érinti a község határát a 8202-es út is, illetve itt ágazik ki a 8203-asból a Bodajkra vezető 8204-es út.

Moha első írásos említése az 1240-es évekből származik, de a település határában - a Gaja patak mellett - és a belterületen a neolitikumból és a bronzkorból származó leleteket is találtak. A faluban 1330-ban már kőtemplom állt, és első ízben 1374-ben került feljegyzésre az "Áldókút", amelynek jótékony hatását a nép jól ismerte.

1573-ban már okmány is szól Moháról: a pannonhegyi benczések egy iratában úgy írnak róla, mint "hajdan nemes major, mely a mohácsi vész után bekövetkezett török pusztítás miatt lakosaitól teljesen elhagyatott". A török elvonulás után a megye 1692-ben kezdte újra meg működését, és első évében Mohát, már mint lakott községet említik.

Bővebben

Tikverőzés

A falu életének kétségkívül legjelentősebb eseménye a húshagyó keddi tikverőzés. Farsangi népszokások az egész országban fennmaradtak, azonban a mohai különlegessége, hogy külső beavatkozás, felsőbb szervezés nélkül él.

A tikverőzés a farsang utolsó napján kerül megrendezésre. Minden év húshagyókeddjén a 14-20 év körüli legények tradicionális maskarába öltöznek: rongyszalagokkal gazdagon díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, és a legfiatalabb alakoskodók lánynak. A színes farsangi maskarások végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást (mint a termékenység és bőség szimbólumát).

A szokás a nevét a csupán jelképesen elvégzett „tyúkverésről” kapta, a tyúkok fenekét a bohócok furkósbotjukkal jelképesen megütögetik, amely szimbolikus cselekedet a jószág termékenységét hivatott elősegíteni.

Bővebben

Magyar Falu Program