Mohai Ágnes plakátMohát népszerűsíti az 1374-ben már feljegyzett, és a nép körében jótékony hatásairól közismert, "Áldókút" néven emlegetett ásványvíz, amely ma az Ágnes-forrás nevet viseli.

A víz első eddig ismert vegyelemzése 1810-ből való, ezt követően pedig 1835-ben Lipcsében, 1876-ban pedig Stuttgartban írtak róla. Az 1880-as években a víz megismertetését már a Magyar Tudományos Akadémia is támogatta.

A vegyelemzés szerint a szilárd alkatrészek között főszerepet játszanak a szénsavas kalcium, magnézium, nátrium, kálium, lítium, vasoxid, kénsavas kalcium, kovasav és titánsav. Ez utóbbit különösen kiemeli az elemzés, hiszen nagyon ritka, egy norvégiai ásványvízről jegyeznek fel hasonlókat. Gyógytani hatásait tekintve megemlítik légzőszervi és emésztési hatásait.

A 11,2 °C hőmérsékleten, természetes szén-dioxiddal dúsulva feltörő ásványvízben az ásványi anyagok mindegyike természetes, ionos formában van jelen, és emellett számos tekintetben kitűnik a hazai forgalomban lévő ásványvizek közül: nátrium tartalma a legalacsonyabb, így szervezetünk folyadékháztartását, a keringési rendszert nem terheli; hidrogén-karbonát-, kalcium- és magnézium tartalma pedig a magyarországi vizek között a legmagasabb.

Amade Taddé, a Bajzáth család és Kempelen Imre munkájának köszönhetően - a forrás feltárásával és a palackozás beindításával - az országszerte népszerű és Európában is közismert kitűnő ásványvíz forgalmazása elindult és folyamatosan növekedett a világháborúig.

A rendszerváltozás és privatizáció után az ásványvizet az "Előre Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet" palackozta, 1999-ig pedig többségi tulajdont szerzett az üzemben a Karsai Holding Rt., amely 2000 augusztusában alapította meg a Mohai Ágnes Kft-t, s négy év alatt 160 millió forintos beruházást hajtott benne végre.

2005 júliusában a Mohai Ágnes a Temesvári Kornél által vezetett Universal Foods Kft. tulajdonába került, és megjelent a CBA üzletlánc polcain.

Cím: 8042 MOHA, Ágnes forrás 026/1